A textilek világa igencsak közel áll hozzám, mindig is érdekelt hogy miként lehet őket úgy megfesteni, hogy maga az anyag ne veszítse el természetes jellegét. Hajgató Sára hagyományos textilfestési eljárással megszínezett tárgyait Botanika néven, már a kezdetek óta nyomon követem.

Lenyűgöz ez az újra felfedezésre váró világ, ahol minden évszaknak meg van a maga ritmusa, ahol a természet tanít minket lelassulni, ahol a körülöttünk található növények színei köszönnek vissza a vásznakon, ahol csak annyit szabad „elvenni”, amennyit „vissza és tudunk adni”, ahol nők több száz éves aprólékos mozdulatai ismétlődnek titokzatosan és amely világ a legélhetőbb bölcsességekre tanít minket.

 

Miért kezdtél el festőnövényekkel dolgozni? Mi ennek a története a te életedben?

Sára: Meglehetősen változatos utat jártam be, mire felfedeztem a festőnövények lenyűgöző világát. Angol szakos bölcsész végzettséggel rendelkezem, de az egyetem mellett elvégeztem egy 2-éves divattervező képzést is. Eltartott az útkeresésem egy darabig, sokat utaztam a világban, több országban is éltem huzamosabb ideig. Majd elkezdtem nagyon színes, gyöngyös-bojtos, illetve textilalapú ékszereket készíteni.

Hajgató Sára

 

Egy idő után zavarni kezdett, hogy nem ismerem az alapanyagok eredetét, illetve összetételét, és elkezdtem kísérletezni a textilfestéssel. Aztán ahogy lenni szokott, amint ráléptem a természetes festés útjára, sorra olyan embereket ismertem meg, akik nagyon bőkezűen osztották meg velem a tudásukat, és ezt kiegészítette rengeteg kutatás és kísérletezés is. Valahogyan ez a tevékenység segített abban, hogy gyökeret eresszek, és azt hiszem, hogy ez egy élethosszig tartó szerelem nekem a növényekkel.

 

Milyen felismeréseid voltak, amit a természettől „tanultál”?

Sára: A természet és a természetes anyagokkal való textilfestés     nagyon jó tanítómesterek. Türelemre és tiszteletre tanít, hiszen respektálnunk kell az évszakok körforgását, olykor hónapokig várni egy-egy növény virágzására vagy éppen lombhullatására.

Aztán maga a festési folyamat is annál eredményesebb, minél több időt szentelünk rá. Tapasztalatból tudom, hogy a festést nem érdemes sürgetni, a színek az idő múlásával érnek és mélyülnek, olykor napokig vagy akár hetekig tart egy-egy textil megfestése. Megtanít a mértékletességre, hogy csak annyit szüreteljen az ember, ami éppen kell, ami nem zsákmányolja ki egy adott élőhely biológiai sokféleségét. kep150

Rugalmasságra tanít, és segít elengedni az elvárásokat. Nem lehet megerőszakolni a folyamatokat, hanem engedni kell, hogy a természet végezze a dolgát. Volt már, hogy khaki zöld színt szerettem volna elérni egy festéssel, de szürke lett az eredmény, ilyenkor jó, ha az ember alázattal elfogadja ezt. A munkámban fontos számomra a környezetterhelés minimalizálása, az, hogy nem vegyi festékekkel átitatott, hanem környezet és bőrbarát textileket állítok elő. Mindezt olyan fenntartható elvek mentén, amelyek során lényeges az erőforrások tiszteletben tartása, például azáltal, hogy mennyi vizet használok, a lokális környezetem támogatása, az, hogy nem Kínából vásárolom az alapanyagokat, vagy, hogy minimalizálom a hulladéktermelést, és amit csak lehet, felhasznosítok. Az ilyen módon előállított textilek esetében még a legkisebb fecnit is gyakran sajnálom kidobni, így nagyon kevés textilhulladék kerül a kukába, inkább továbbajándékozom, vagy összeöltögetem őket.

 

Hogyan képzeljük el egy Budapesten élő növényfestő anyaggyűjtését?

Sára: A festőnövényeket több formájukban is fel lehet használni textilszínezésre, lehetnek frissek, szárítottak, vagy akár fagyasztottak is. Vannak konyhai hulladékok, amiket szintén érdemes összegyűjteni, ilyenek például a vöröshagyma héja, az avokádó magja és héja, a sárgarépa zöldje, vagy akár a kávézacc és a használt teafű, tea filter. Gyomnövények, illetve kerti haszonnövények is szép számmal hasznosíthatók, tehát nem csak a hagyományos festőnövényekből lehet színeket kinyerni.

A festés maga egy főzési vagy gőzölési eljárás, de lehet pusztán a napon érlelve is textilt festeni. A festést megelőzi a textil gondos mosása illetve pácolása, ami segít a színek rögzítésében. Városi emberként is sok időt töltök a szabadban, egy-egy séta során a növényeket figyelem, és megjegyzem, hogy hol mit láttam, mit lehetne kipróbálni. Nyaranta sokat túrázunk, ilyenkor is mindig van nálam egy-két papírtasak, ha netán valamilyen növényi kincsre bukkannék.

Néhány festőnövényt a szüleim külvárosi kertjében termesztek, de akár balkonládában, egy napos teraszon is érdemes például büdöskét vagy muskátlit gondozni, amit később festésre is felhasználhatunk. Egzotikus, nálunk nem termő festőnövényeket méltányos kereskedelmi gyakorlatot folytató külföldi kereskedésekből szerzek be.
Minden évszakban találhatunk alapanyagot a festéshez, de nekem személy szerint nagyon tetszik a régi paraszti élet ritmusa, a nyári aktív munkát felváltó őszi-téli lelassulás, és a feldolgozás, a fonó intézménye.
Immár második éve azzal kezdem az újévet, hogy az előző év festésmintáit feldolgozom, idén egy kimonót, és egy ágynemű szettet, tavaly két térelválasztó paravánt varrtam, csupa kézi öltéssel. Ilyenkor, ahogy mozog a tű a kezemben, és az előző hónapok színes textiljei átlényegülnek valami újjá, valahogy az előző időszak történései és változásai is a helyére kerülnek.

A női létedet, énedet miként viszed bele?

Sára: A festésen túl a kézi varrás és a szövés, amik az utóbbi éveim felfedezései, gyakorlatilag meditációs eszközzé váltak számomra. Nagyon megnyugtató, ugyanakkor ősi, női tevékenységek, amikből sok energiát merítek. Kézimunka közben jut idő szemlélődésre és elmélyülésre. Önmagában a textilfestés is egy ilyen folyamat számomra. Nagy luxusnak tartom, hogy olyan tevékenységet űzhetek, ami enged lelassulni, de ezért meg is kell küzdeni, könnyű elsodródni, ha nem tudatosan éli az ember a mindennapjait.

Az a folyamat, ahogyan egy nyers vászonból a növényi színek erejével egy új minőségű anyagot állíthatok elő, amit aztán sok száz vagy ezer aprólékos öltéssel, egy új funkcióval rendelkező ruhadarabbá vagy kiegészítővé, lakástextillé lényegíthetek át, egészen felemelő. A festésnek van egy fizikai része is, van benne vegyészet és egyfajta alkímia, és velejárói a nehéz fazekak és nedves anyagokkal megpakolt lavórok is, valamint a végeláthatatlan mosás-teregetés-vasalás Bermuda-háromszöge, de ez így kerek, kellenek ezek a materiális, földelő aspektusok is a folyamatba. Régi korokba repít vissza a festés, amikor más értéke volt egy-egy ruhadarabnak, amit az asszonyok maguk állítottak elő a család számára, gondossággal, természetes alapanyagokból, a funkciót és az esztétikumot vegyítve a kézi munka erejével.

Kinek ajánlanád a növényekkel való festést?

Sára: Sok textilfestő tanfolyamot tartok, és azt tapasztalom, hogy nincs például korosztályi megkötése annak, hogy ki leli örömét a növényi festésben, van, hogy egymás mellett fest egy 12 éves kislány, és egy hetvenes éveiben járó hölgy is. A természetes textilfestés teret enged a kibontakozásra, a kontroll elengedésére, valami szép megalkotására, hiszen szerintem csúnya szín nem létezik, maximum olyan, ami eltér attól, amit vártunk.kep151

 

 

Mindez fenntartható módon valósul meg, a természet és környezetünk tiszteletével, egyúttal alkalmunk nyílik az önkifejezés egy más minőségének megtapasztalására, a lelassulásra, és a természettel való összhang megélésére. A növényi színekben egy olyan finom harmónia rejlik, ami nagyon megnyugtató ebben a felgyorsult életben, ami körülöttünk pulzál. Egyszerűen kisimítja az idegrendszert és feltölt. Időtlen színkombinációk születnek, amik nem avulnak el egy-egy szezon után, amikkel megélhetjük, és kifejezhetjük önmagunkat.

Botanika márka honlapját itt találjátok

 

 

 

Még egy kis ízelítő a festőnövények színeiből Sárától

 

 

 

 

 

kep137