Volt egy álmom. Már meséltem nektek, hogy mi is motiválta az Időnekem létrehozását. De, most így az év elején, amikor nagy lendületet veszek (ahogy mindenki), új terveket szövögetve már 2018-ra, jó átgondolni, hogy honnan is ered a Stúdió ötlete.

Szóval volt egy álmom, 18 évesen egy rádióműsor hatására elhatároztam, hogy én a lélektant és a kreativitást ötvözni szeretném. Akkor még nagyon gyerekcipőben járt ennek a két területnek az összekapcsolása.

Ahogy az ifjúkori álmokkal lenni szokott azonban, az élet persze engem is elsodort. Bár nem teljesen. A lélektan mindig is része volt a szakmám révén a munkámnak, viszont a kreativitás csak héba-hóba. Amikor éppen időm volt. Ami persze sosem volt elég. Mindig volt valami „fontosabb”. Hiányzott is nagyon. Főleg az, amit a rendszeres alkotás adhat. Mert, legtöbbször nem is a kész műért veszünk például ecsetet a kezünkbe, vagy vázlatfüzetet. Hanem hogy szárnya keljen a képzeletünk, hogy többé váljunk, hogy megfogalmazzuk, ami bennünk van, hogy kifejezzük magunkat képek által és, hogy kisimuljon a lelkünk az alkotás folyamatában. És ez tényleg nagyon tud hiányozni.

Így, negyven körül, újra „elővettem” az ifjúkori álmomat, mondván oly rövid az élet. Miért is ne valósíthatnám meg. Mikor, ha nem most. Elsőnek részévé tettem a rendszeres kreativitást a mindennapjaimnak és 2017-ben meg kialakítottam a Stúdiót. Hogy legyen egy hely, ami alkotásra ösztönöz, nem művészeket, hanem teljesen átlagos nőket, amilyen te, én, mi vagyunk. Akik arra várnak/vágynak, hogy kibontakozhassanak a mindennapokban és akikben mindig is ott motoszkált, hogy milyen jó lenne pont az alkotás által.

Nem is gondoljátok, hogy mennyien dédelgetnek magunkban ilyen álmokat. Ha itt-ott az elmúlt évben meséltem az Időnekemről és, hogy mi a legfőbb célja, hol bátortalanul, hol sóvárogva, hol lelkesen, hol elgondolkozva, hol tettre készen, de olyan sokan fogalmazták meg nekem, hogy igen ők is meg akarják találni a kreatív énüket és annyira el tudják képzelni, hogy ebben kiteljesedjenek.

Az előző év mottója az lehetne tehát: Álmodj bátran!
2018 mottójának meg azt választottam: Légy kíváncsi!

Hogy miért? Mert ha valóban el akarunk indulni ezen az úton, egy kreatív élet felé, amiben kibontakozhatunk, akkor az első lépés a kíváncsiság, az érdeklődés kiművelése bennünk. Kíváncsi válni a lehetőségeinkre, a bennünk lévőkre is, illetve az alkotással járó ismeretekre és mindenre ami erről a „világról” mesél.

Alkoss, itt az idő! Mikor, ha nem most!?

 

Torda Kata az Időnekem Stúdió alapítója

Torda Kata
az Időnekem Stúdió alapítója