Mindjárt itt az ősz. Vége a nyárnak. Elkezdődnek a monoton, szürke hétköznapok, a végeláthatatlan feladatokkal. Csak egy kicsit maradna még velünk a nyár frissessége. De valahogy olyan könnyen sodor el minket a rutin, a megszokottság. Megint fel kell kelni, megint egy nap, ami majd csak valahogy eltelik.
A mindennapok minőségét az is adja, hogy miként érzékeljük a körülöttünk lévő világot, hogy mit látunk meg belőle. Szó szerint: mit látunk meg, mit veszünk észre, mit engedünk közel magunkhoz, mit nevezünk meg, vagy divatos szóval mit tudatosítanunk belőle.

Mint alkotó ember, Matisse is erről beszél, amikor azt mondja:
„AKI HAJLANDÓ KÖRÜL NÉZNI, MINDENÜTT MEGLÁTJA A VIRÁGOKAT”

És persze tudjuk-e számom tartani, őrizni magunkban a „jó” pillanatokat, vagy csak elsiklunk fölöttük.
Nos, eltelt egy évszak és kezdődik mindjárt egy újabb. Talán itt az idő, hogy számba vegyük, mi is volt jó a nyárban.

Én ma összeírtam őt dolgot a nyárból, hogy tudatosuljanak bennem, és megosztom veletek is inspirációnak.

Mi volt jó a nyárban?
1) Hajnalok: Az elmúlt hónapokban rászoktam a hajnalok szépségére. A forróságban, akkor még friss volt a levegő. Jó volt elő venni a kreatív naplómat és alkotni bele valami szösszenetet, csak úgy, ami belülről fakad. Miközben aludt még a Város körülöttem. Szerettem, ezeknek a pillanatoknak a csendjét.
2) Guberálás: Nos, nem szó szerint: de elkezdtem gyűjteni, régi 60-s évek beli kerámiákat dísznek az idő nekem Stúdióba. Nagyon lelkesen böngésztem a lelőhelyeket. Mindegyik más, mindegyik egyedi és mindegyik nagy örömet okozott, amikor magaménak tudhattam. Szóval előcsaltam a gyűjtő szenvedélyem. Emlékszem, gyermekkoromban, a 80-s években, nagy divat volt valamit gyűjteni. Nekem például töménytelen mennyiségű szalvétám volt. Te gyűjtesz valamit?
3) Kertem: Teremtettem a házunkban a gangra egy „kertet” nyár elején, fűszerekkel, növénykékkel. Minden új hajtás, kibújó levél, virág hatalmas öröm volt. Mindez kapcsolódik, ahhoz is, hogy el kezdtem tervezni a „Kertem” elnevezésű mintáimat textilre. Így egész nyáron, bárhol jártam, kerestem a különböző növényeket inspirációnak, kutakodtam a nevük után és tovább gondoltam őket saját rajzokon.
4) Beszélgetések: Azt hiszem, szinte unalomig hallottuk már, hogy a mindennapok minőségét az is adja, hogy mennyire élőek a kapcsolataink, hogy mennyire hagyjuk, hogy elsodorjanak a tevékenységink, vagy adunk időt egymásnak. Számomra a nyár „jó” pillanati között vannak számom tartva a limonádés, csacsogós beszélgetések a számomra fontos emberekkel.
5) Fotózás: A nyári fotóim nézegetése közben, jöttem rá, hogy amit igazán szeretek a fotózásban, hogy meg lehet vele ragadni a pillanatokat, amik megérintenek. Megnézni sok mindent egy nyári utazás során más, mint meglátni és megragadni egy pillanatot a maga teljességében. Ilyen csak egyszer-egyszer adódik és jól van ez így. És ezért az egy-egy pillanatért kell mindig újra útra kelni. A fotózás arra ösztönöz engem, hogy legyen szemem ezekre a megragadható pillanatokra. És persze ebben a tevékenységben van, csomó szenvedély is.

 

Tedd meg te is, akár ma, hogy számba veszed, hogy mi is volt számodra jó a nyárban. Nem úgy általában, hanem konkrét dolgokat. És őrizd őket magadban ősszel is.