Mindig örül a lelkem, ha egy édesanya kreatív törekvéseinek új utat adva, bátran használja a közösségi médiát arra, hogy kifejezze, miként látja a világot és, hogy miként lehetne megélni a mindennapokat gyermekekkel. A „REtikül és ami belefér” személyes blogot már régóta követem, mert mindig rácsodálkozom fotóira, és, mert azt is bemutatja, hogyan tudunk a „semmiből valamit” csinálni.

Ez utóbbi képesség, túlvásárolt világunkban ma már nagy kincs. A tárgyak szeretetére és kreatív újrahasznosítására hívja fel a figyelmet, – hogy merjük újragondolni tárgyaink-, hogy miként lesz újságpapírból lovacska a gyermekeknek, merőkanálból virágtartó a kertbe, vagy régi párnahuzatból női táska. Mindezt a Wekerle telep hangulatával fűszerezve, mely környezet hozzám is nagyon közel áll mesés házaival.

Szóval régóta szeretem a REtikül oldalát. Azonban, számomra is csak Krisztivel, az írójával és szerkesztőjével való mostani egyeztetés során derült ki, hogy milyen összetett és komoly célkitűzései, elképzelései vannak a blog vezetésével, nem csupán mint anyuka, hanem mint pedagógus is.

Virágh Kriszti

Már maga a név: „REtikül és ami belefér” is arra utal, hogy legfőbb célja, újrahasznosítható elképzelések bemutatása, hozzájárulva így a természeti környezetünk megóvásához és persze kiteljesedni ebben. Posztjai, gondolatai, fotói, kreatív ötletei gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szólnak. Sok-sok kézműves technikát mutat be lépésről-lépésre, írásban részletezve, saját fotókkal illusztrálva. A blog neve az angolban használatos újrahasznosításra utal a ’RE’szótaggal (RECYCLING—RE tikül). Maga a retikül szó, pedig magáért beszél, egy retikül mindent elnyel, nagyon sok mindent bele tudunk tenni.

És mi fér Kriszti retiküljébe?

A régi tárgyak „átmenekítése a mába”, akár új funkcióval felruházva, akár eredeti szerepébe való visszaállítása, felújítás után, megmutatva a fiatal korosztálynak, hogy ami régi, nem feltétlen elavult és rossz. Illetve, a szülőknek is ötleteket adva a különböző korosztályok tartalmas foglalkoztatásához, illetve a családdal együtt töltött idő kreatív felhasználásához.

Természetesen, ha valaki közösség építésbe kezd egy fontos téma köré blogot írva, nem csak ő inspirál másokat, hanem számára is, sok pozitív hozadéka van. Így van ezzel Kriszti is. Folyamatosan viszi előre, hogy új ötletek után kutasson és biztosítja saját maga számára is az innováció lehetőségét. Feltölti, kikapcsolja egy kis időre a mindennapokban a gyermekek mellett, miközben elkészít egy-egy kreatív ötletet. És persze végtelenül jó érzés számára, pint pedagógus, hogy egy mindenki számára egy helyen elérhető tudásanyagot tud közvetíteni.

Nem túlzás, ha azt mondom, ilyen pedagógusokra lenne szükségünk mint ő.

És akkor ime, néhány általam nagyon szeretett saját készítésű fotó Krisztitől a Wekerle telep hangulatával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Retikül blogját itt találjátok, inspirálódjatok belőle