Új sorozat indul az Időnekemben, melynek neve “A KREATÍV NŐ”. Ennek keretében olyan nők kerülnek bemutatásra, akik részévé tették a mindennapjaiknak az alkotást és a személyes kapcsolatuk a különböző anyagokkal, technikákkal titeket is inspirálhatnak. Alkotói “kulissza titkokat” fogunk ezeknek az interjúknak a keretében megosztani veletek, bízva abban, hogy titeket is motivál majd a kipróbálásra.

Borody Krisztina kézzel festett selyem sálait és varázslatos színvilágú képeit már régóta ismerem. Kíváncsi voltam, mi a selyemmel való kapcsolatának a története, hogy alkotói munkájának milyen izgalmas aspektusai vannak, vagy hogy milyen tulajdonságai vannak ennek a legendákból gyökerező anyagnak.

Mi a selyemmel való kapcsolatod története?

Krisztina: A textilek világa mindig is rabul ejtett. Talán 8-10 éves lehettem, amikor az első babaruhát varrtam, persze az anyag kellős közepébe vágva bele. Anyukám, nem igazán volt boldog, amikor a középen lyukas anyagot megtalálta. Azután a kisképző textil szakán többféle technikát kipróbáltam, így a batikot is.
A húszas éveim elején egy németországi ifjúsági táborban egy workshopon próbáltam ki először a selyemfestést. Szerelem lett első találkozásra. Úgy éreztem, megtaláltam a lelkemhez legközelebb álló önkifejezési eszközt. A pillanat még megörökítésre is került. Egyszer be is fogom keretezni a képet. Így másnap minden pénzemet selyemfestékre költöttem. Mivel abban az időben Magyarországon nem lehetett hozzájutni sem selyemhez sem festékhez, internet sem létezett, külföldön élő rokonaimat bombáztam mindenféle selyemkellék rendelésekkel.

Borody Krisztina

Borody Krisztina

Azonban számomra nem is az a meghatározó, hogy mikor találkoztam a selyemmel, hanem az, hogy azóta sem tudok elszakadni tőle. Azt hiszem rabul ejtett a fénye, a lágysága és a szeszélyessége. Olyan a kapcsolatom vele, mint egy párkapcsolat vagy a gyereknevelés. Egymást alakítgatjuk. Én próbálom megvalósítani az elképzelésemet, ő visszafelesel, én újra próbálom, ellenáll, aztán közösen valami sokkal szebbet hozunk létre, mint az eredeti gondolat. Nagyon izgalmas folyamat, minden technikáját ismerni kell, és nyitottnak kell lenni a selyem minden szeszélyére.

 

Miként lesz egy benned megszületet képből alkotás?

Krisztina: Nem tudok egy biztos módszert bemutatni, mert mindig másmilyen az alkotás folyamata. Talán viccesen hangzik, de a legizgalmasabb dolgok a „csakúgyfirkálgatásokból” és a „bámulomaplafononarepedésből” lesznek. Inspirálódni éppúgy tudok egy tökéletes természeti formából vagy egy cipőfűző csavarodásából. Számomra az alkotói folyamat legfontosabb része, amikor megszületik bennem az ötlet. Azután a technika kitalálása már a prózaibb rész, de nem hagyható el, mert ha valami felkerül a selyemre, nem lehet változtatni, „kiradírozni”. Egy az egyben kell a bennem megszületett képet felvinni. Ebből a szempontból a selyem egy érzékeny felület. Túl értékes ahhoz, hogy elrontsam.
Tehát fölépítek a fejemben egy mozdulatsort. Ha a technika úgy kívánja órákig el sem mozdulok mellőle, mert száradás után már nem alakítható tovább a kép. Kedvenc pillanatom, amikor rácsöppen a festék a selyemre. Lehet terelgetni, de a végső forma vagy szín egy kölcsönhatás eredménye lesz, ami köztem és a selyem között zajlik. Sokszor én döbbenek meg a legjobban, „jé ezt én csináltam?!” A legviccesebb az egészben, hogy a kész alkotást mindenki másként látja, én sokkal szigorúbb vagyok vele, látom a hibákat is, egy kívülálló pedig csak beleszeret.

 

Mit ad neked az alkotás a mindennapokban?

Krisztina: Ez nem olyan, mint egy nyolctól ötig tartó munkahely. Az „ihlet” a nap bármely szakaszában utolér. Akár fogmosás közben, vagy akár egy kiránduláson. Ha tíz életem lenne, az sem lenne elég az ötleteim megvalósításához. Szóval eszembe jut valami, és jár az agyam, milyen technikával milyen színekkel fessem meg. Ilyenkor szinte bizsereg az ujjam, türelmetlenül várom az alkalmat, hogy selyemhez jussak. Szegény családom ilyenkor sóhajt: „Most ne szóljunk hozzá, fejben fest!” És amikor ott a kifeszített üres selyem előttem, akkor kezdődik az igazi móka. Beszippant és elragad a flow.
Maximalista vagyok, és a selyemfestés ennek az oldásában is nagyon sokat segít. Megtanultam általa elengedni azokat a dolgokat, amin nem tudok változtatni. Tehát, így egyfajta „terápiás” eszköz is számomra
Nagyon érdekes, hogy a munkáimban megfigyelhető egyfajta ciklikusság. A színkezelésemen végigkövethető az évszakok változása. Most tél végén például a különösen nőies tavaszi pasztellszínek kerülnek selyemre. A többi évszakban erőteljesebb árnyalatok dominálnak. Karácsony közeledtével az arany és ezüst csillog a felületen. Mostanában az akvarell technika jelenik meg a selymen, de ezt váltja majd hamarosan a kontrasztos kontúros technika. Ezek már hangulatfüggő változások.

Milyen tulajdonságai vannak szerinted a selyemnek?

Krisztina: A selyem szerintem nőnemű! Minden tulajdonsággal rendelkezik, amitől egy nő izgalmas. Külsőleg és belsőleg is. Nem véletlen, hogy a „selymes” szó minden olyan dologra igaz, amihez jó hozzáérni. Végtelenül lágy, viszont ha megfelelően kezeljük, hosszú élettel hálálja meg a törődést. Így a vele való munka nagy odafigyelést kíván. Igényes kezekbe való, hogy a leheletkönnyű anyagot megmunkáljuk.
Minden történet, ami a selyem köré épült, nőkkel kapcsolatos és titokzatos. A legenda szerint ugyanis Hszi Ling Si kínai császárné, aki Kr.e. 2640 körül élt, véletlenül beleejtett a forró teájába egy selyemgubót, ami a hőtől meglágyult és hosszú, finom fonalat eresztett le. A kínaiak évszázadokon át gondosan megőrizték a selyem készítésének titkát, kalandos utakon került Európába is.
Hihetetlen, de három évezredes múltra tekint vissza ez az anyag. A textilek királynőjének is nevezik. Amíg a gubóból selyem lesz, sok munkafolyamaton megy keresztül az a vékonyka szál. Még ma is az ősi technológiát követik, amelynek négy fő lépése van: az eperfák ültetése és gondozása, a selyemhernyók nevelése, a selyemszál legombolyítása a gubókról, végül a textil megszövése. Korlátlanul nem érhető el, természetes anyag, ami egyedivé és különlegessé teszi.

Mit ajánlasz azoknak, akik ki akarják próbálni a selyemfestést?

Krisztina: Én mindenki számára elérhetővé tenném a selyemfestést, az anyaggal való megismerkedést vagy legalább a kipróbálását. Csodálatos megtapasztalni a vele való találkozást. Szerintem nincs olyan nő a világon, aki nem ismer magára főleg a finomságában. Amit tanácsolni tudok, hogyha bárkit megszólít a selyem, ahogy engem is, és elindul ezen az úton, váljék nyitottá arra, hogy nem csak az anyag fog formálódni a keze alatt, hanem ő is a selyem által. Csak bátran!

Krisztina selyemképei

 

 

 

Illetve néhány selyemkendő:

 

 

Munka közben

 

 

Borody Krisztina további munkáit itt találjátok Silk & More néven